udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
35
találat
lapozás: 1-30 | 31-35
Névmutató:
Földes Károly
1991. november 29.
Nov. 13-án munkamegbeszélésre jöttek össze az Erdélyi Református Egyházkerület szórványlelkészei, abból az alkalomból, hogy száz éve született a mezőségi szórványvilág fáradhatatlan apostola, Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14.- 1968/ mezőújlaki lelkész. Lelkészként misszionáriusként szolgálta a szórványt Mezőújlak környékén. Megrázó füzetet adott ki Szórványmisszió címen /alcíme: Jajszó a pusztuló szórványokért/ 1934-ben. Több nyelvre lefordították, jöttek is segélyek, ő pedig építette a templomokat. 1940-ben fegyveresek űzték ki a faluból. Kolozsvárra ment és EMKE-megbízottként járta újra a szórványfalvakat. 1945 után bebörtönözték. - Nov. 14-én a lelkészek felkeresték Mezőújlakot, Földes Károly szolgálati helyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ 1993. november 18.
Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke Besztercén, a díjátadáskor üdvözölte a szórványban munkálkodóknak. A díjazás gondolatát Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány egyik alelnöke vetette fel, létrehozták a Czelder Márton- és Földes Károly-szórvábydíjat. A bizottság most életműveket jutalmazott. Dr. Csiha Tamás református püspök nyújtotta át a díjakat a 82 éves volt kérői, jelenleg nyugdíjasként Kisiklódon szolgálatot vállaló Bányai Ferenc lelkésznek és a 83 éves Péter Jenő volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-Naszód megye 26 református anyaegyháza közül 8-ban nincs lelkész. A megyében öt leányegyház van és 24 szórvány. Legtöbb szórványa Magyarnemegyének van, ahol nincs lelkész. /Guther M. Ilona: Poggyászukban gumicsizma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1994. november 4.
Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén másodszor nov. 4-én, Medgyesen rendezte meg a szórványtalálkozót, hogy díjazza a szórványmagyarság megmaradásáért kifejtett munkásságot. A legjelentősebb díjakat, a Celder Márton és Földes Károly díjakat most id. Herman János, a Kissármáson szinte önerőből templomot állító lelkész, Szegedi László magyarigeni esperes és az észak-erdélyi falvak szolgálatát felvállaló Sárkány Ferenc főgondnok kapták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./1995. november 27.
Szászrégenben a református gyülekezet volt a házigazdája a Diaszpóra Alapítvány idei díjkiosztó egyházi ünnepségének. A Márton és Földes Károly nevével fémjelzett, három évvel ezelőtt létesített díjakat olyan lelkipásztorok, presbiterek, gondnokok vehetik át, akik életük példázatával bizonyítják, hogy a legmostohább körülmények között is megőrizhető a magyarságtudat. A 80 éves Dávid Ödön lelkipásztor 30 éven át szolgált Ploiesti-en, járta azokat a falvakat, ahol egy-két magyar él, Czelder Márton-díjjal jutalmazták. A Földes Károly-díjat Cseh Ernő mérnök vehette át, aki karácsonykői /Piatra Neamt/ lakosként húsz éven át végzett missziós szolgálatot a Moldvában élő református magyarok között, vállalva a hatósági zaklatásokat is. Díszoklevelet kapott a 90 éves nyugalmazott szászrégeni Antal Gusztáv, aki nem a szórványban munkálkodott, börtönbüntetést is szenvedett, áldozatos munkájával hatvan éven át megőrizte Szászrégen és környéke magyarságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./1997. május 12.
Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ 1998. november 18.
Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./1999. november 3.
Nov. 6-án adják át Kolozsváron a Diaszpóra Alapítvány idei Czedler Márton és Földes Károly szórványdíjait. Az ünnepségen Vetési László elnök bemutatja a díjazottakat. A Czedler Márton-díjat ifj. Kun Árpád lelkésznek, a Földes Károly-díjat Pásztor Lajos mezőörményesi presbiternek dr. Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző nyújtja át. /A Diaszpóra Alapítvány díjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2000. november 23.
Nov. 11-én Medgyesen tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány közös vezetőségi ülését, amelyen Czelder Márton díjat, Földes Károly díjat, valamint okleveleket osztottak. A díjakat szórványban élő lelkipásztorok, illetve világi egyháztagok kaphatják, oklevelet pedig olyan személyek, akik megmaradnak egyházukban mostoha életkörülményeik ellenére is, elszigetelten és egyedül. Az egyik oklevelet özvegy Ranisavné Farkas Piroska, kitidi lakos kapta, aki immár utolsó magyar a faluban. Élő bizonyítéka annak, hogy a Hunyad megyei Kitiden igenis létezett magyarság és templom. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Az utolsó magyar Kitiden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2001. január 31.
Jan. 18-án kísérték utolsó útjára a besztercei református templomból Sárkány Ferencet, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnökét, a Besztercei Református Egyházközség főgondnokát. Sárkány Ferenc /Mezőörményes, 1915. jan. 31. - Beszterce, 2001. jan. 15./ 1936-ban lett a Besztercei Református Felekezeti Iskola tanítója. Besztercén bekapcsolódott a város magyarságának társadalmi és kulturális életébe, többek közt az iparosegylet, valamint az Erdélyi Magyar Párt titkára. A bécsi döntés után a városi és vármegyei tanácsok tagja, a Besztercei Híradó szerkesztője. 1940-44 között a Nagysajói Református Egyházmegye tanügyi előadója, valamint állami körzeti iskolafelügyelő a román és német nyelvű Beszterce-Naszód megyei iskolákban. 1944-ben szovjet hadifogságba esett. 1948 júliusában tért haza Szibériából, ősszel kinevezték a Besztercei Egységes Magyar Nyelvű Iskola igazgatójává. 1949-től politikai okok miatt leváltották, majd kezdődtek a zaklatások... 1950-ben elhurcolták kényszermunkára a Duna-csatornához. Nyugdíjasként a Dési Református Egyházmegye és a Besztercei Református Egyházközség gondnokává választották, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke 1992 óta, valamint az általa újra életre hozott Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületének az elnöke, majd 1997-től alelnöke. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány 1994-ben a Földes Károly-díjjal tüntette ki szórványmunkában végzett tevékenységéért. /Tóthpál Tamás: Sárkány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2001. szeptember 8.
Vetési László református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány vezetője szept. 3-4-re kétnapos tanácskozásra hívta meg a szórványügyekkel foglalkozó református egyházmegyei vezetőket, a szórványegyházmegyék espereseit, illetve a szórványgondozó lelkipásztorokat a Hunyad megyei Algyógyra. A két egyházkerületből mintegy ötven lelkész és tiszteletesasszony jelent meg. Vetési László nehezményezte, hogy a szórványgondozás még mindig a lelkipásztori szolgálat kezdeti állapota, ahonnan legtöbben igyekeznek a szűkös megélhetés miatt mielőbb nagyobb gyülekezetekbe elpályázni. A szolgálók közül dr. Tőkés István érdemeit méltatta, aki augusztus 8-án volt 85 esztendős és akit méltán lehet a mai magyar református gondolkodásnak és igehirdetésnek köszönhetően az élő klasszikus névvel jellemezni. A megbeszélések gerincét az eltelt egy esztendő munkájának kiértékelése, a szolgálati beszámolók, az anyanyelv használatának gondjai és nehézségei, a kétnyelvűség kényszere, illetve a jövőbetekintés irányelvei, az egyházfegyelem, a missziós központok kialakításának a szükségessége alkották, de szó volt a két egyházkerület közös szórványgondozói tanácsáról, illetve a Czelder Márton- és Földes Károly-díjak odaítélésére vonatkozó javaslattételekről és a díjátadás lehetséges helyszíneiről. /Krassay Szörény: Az Algyógyi Munkaközösség kilencedik munkagyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./2001. november 10.
A Diaszpóra Alapítvány november 14-én, szerdán rendezi meg szülőfalujában Mérában, Földes Károly mezőségi lelkész születésének 110. évfordulóján a Czedler Márton és a Földes Károly szórványdíjak átadási ünnepségét. A díjazott Erősdi Ferenc erzsébetvárosi lelkipásztor. Földes Károly, a Mezőség misszionáriusa és közművelődési felelőse címmel Kötő József, az EMKE elnöke és Vetési László tartanak előadást. Ezek után Jenei Tamás katekétikai előadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke röviden ismerteti az esemény célját és a díjakat, Vetési László, az alapítvány elnöke pedig bemutatja és köszönti a díjazottakat. /Czedler Márton- és Földes Károly-díj átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2001. november 15.
Nov. 14-én Mérában, Földes Károly szülőfalujának templomában átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat. Földes Károly indította el a szórványmissziót. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. Ma négy lelkipásztor végzi azt a munkát, amit hajdanában egymaga látott el. A róla elnevezett díjat Szabó János görgényszentimrei gondnok vehette át, aki immár 27 esztendeje szolgálja a száznál valamivel több lelket számláló Görgényszentimre és környékének szórványmagyarságát. A Czelder-díjas Erősdi Ferenc immár 38 éve áll szolgálatában. Szolgálati területe Kiskapustól Konstancáig és Jászvásártól Bukarestig tart. Vasárnapokon hétszer is prédikál, öt alkalommal oszt úrvacsorát. Az ünnepségen elhangzott Andrásháza példája, ahol már a templom sem áll, és a ma már csak nevében magyar Magyarnádas, ahol az utolsó magyart 1996-ban temették el. /Kerekes Edit: Élet a romok felett. Átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat Beástak a középkori temetőbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2002. október 21.
A Diaszpóra Alapítvány 10. alkalommal jutalmazza a szórványban fáradhatatlanul tevékenykedő reformátusok legkiemelkedőbb személyiségeit. A Gyergyószentmiklóson okt. 20-án megtartott ünnepi istentiszteleten igét Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak alapítója hirdetett. Vetési László ismertette az idei díjazottakat. A Czelder-díjat Gecző András csíkfalvi tiszteletes betegsége miatt hitvese vette át. A Földes Károly-díjat Máthé Kálmán feketehalmi gondnoknak ítélték. /Szórványlelkészek kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./2003. október 6.
Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a szórványdíjak átadását okt. 4-én a Kis-Szamos mente Tőki völgyében, a felsőtőki református szórványgyülekezet templomában. Az istentisztelet után adták át a Czelder Márton- és a Földes Károly-díjat. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke röviden ismertette a díjakat. Mint mondotta, tíz évvel ezelőtt alapította a Diaszpóra Alapítvány a két díjat, hogy kitüntethessék azokat, akik a maguk közösségében mindent megtesznek az anyanyelv és a hit megmaradásáért, gyarapodásáért. Czelder Márton, a díj névadója, havasalföldi és regáti misszionárius volt a tizenkilencedik század második felében. Ő volt az, aki a Kárpátokon túli területeken először szervezett református gyülekezeteket. Földes Károly mezőségi tanító és igehirdető volt, aki egész életében vállalta a megmaradásért való harcot. A díjak idei kitüntetettjei Bíró Sándor tiszteletes és Czinege Sándor agrármérnök, felsőtőki egyházgondnok volt. Bíró Sándor az Esztényi Református Missziói Egyházközségben kezdte el lelkészi pályafutását, amelyhez a felsőtőki gyülekezet is tartozik. Az esztényi szolgálat után a gyergyószentmiklósi gyülekezethez került, amely szintén szórványgyülekezetnek számít Székelyföld katolikus vidékén. Szórványban való tevékenységéért, odaadó szolgálatáért Czelder Márton-díjjal tüntették ki. Czinege Sándor kicsiny egyházközségének - ma már csupán tizenhét lelkes - gondozásáért, önfeláldozó munkájáért kapta meg a Földes Károly-díjat. Jenei Tamás a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak egyik alapítója hangsúlyozta: azokat tüntetik ki e nagy értékű díjakkal, akik részt vesznek az otthonteremtésben, s összekovácsolják a többieket is. Vetési László elmondta, hogy az idei díjkiosztási ünnepség rendhagyó volt. Első alkalommal választottak kis gyülekezetet a díjátadás helyszínéül, és ugyancsak először történik meg, hogy egy gondnokot saját gyülekezetében tüntessenek ki a Földes Károly díjjal. /Valkai Krisztina: Szórványdíjakat adtak át Felsőtőkön. Sokadalom az omladozó kis templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2004. november 1.
Okt. 30-án osztotta ki a Hunyad megyei Rákosdon az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány a Czelder Márton- és Földes Károly-díjakat a szórványban munkálkodóknak. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke közölte, hogy idén Kabai Ferenc szamosújvári lelkipásztor és felesége, Kabainé Hegyi Margit, valamint Vitéz Sándor, a hosdáti gyülekezetet több évtizeden át szolgáló gondnoka kapta a díjat. A Kabai lelkész házaspár hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a szórványvidéki gyülekezeteket, megalapította az Emanus, illetve a Zakariás Házat, melyek több száz szórványban élő magyar gyermeknek nyújtják a délutáni foglalkoztatás, illetve a teljes kollégiumi ellátás lehetőségét. Czelder Márton lelkipásztor 1861-ben vándorolt ki a Kárpátokon túlra, Havasalföldre, hogy lelki támaszt nyújtson az 1848–49-es forradalom leverését követően idemenekülőknek. Földes Károly egy mezőségi elhaló gyülekezetet élesztett újjá, erősített meg. A 200 lelkes rákosdi gyülekezet felújított templomában került sor a díjátadásra. A maroknyi rákosdi gyülekezet valósággal kiharcolta magának, hogy saját lelkésze legyen, és önerőből újította fel templomát és parókiáját. /Gáspár-Barra Réka: Czelder Márton- és Földes Károly-díjak átadása Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./2005. november 14.
Tizenharmadik alkalommal adták át november 12-én Szamosújváron a Czelder Márton- és Földes Károly-díjat. A Diaszpóra Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület minden évben kitüntet egy református lelkészt és egy gondnokot a szórványban végzett áldozatos munkájáért. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány elnöke köszöntőbeszédében elmondta, ezt a vidéket nem a pusztulás, hanem az építő cselekvés jellemzi. A Czelder Márton-díjat Jánossy László balázsfalvi református lelkipásztor vehette át, aki a Kis-Küküllő mentén végzett szórványszolgálata elismeréseként kapott kitüntetést. A Füzes-mente szórványmagyarsága hitének és nyelvének őrzéséért Földes Károly-díjjal Nagy István kispulyoni gondnokot tüntették ki. /Dézsi Ildikó: Élet a romok felett. Szórványdíjakat adtak át Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2006. október 30.
Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány tizennegyedik alkalommal osztotta ki az udvarhelyszéki Siménfalván a Czelder Márton- és Földes Károly-szórványdíjat. A Czelder-díj ezúttal Csíkszeredába, a Földes-díj pedig Siménfalvára került. Az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott. A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg, templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. Földes Károly1891-ben született Mérán, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. /V. J.: Szórványdíjak hosszú évek hűséges munkálkodásáért. Tizennegyedik alkalommal osztottak Czelder- és Földes-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2007. október 19.
Tizenöt évvel ezelőtt, 1992-ben Diaszpóra néven alakult meg a romániai szórványmagyarságot szolgáló alapítvány. Előzőleg 1991. november 15-én a mezőújlaki Földes Károly-emlékünnepségen Szegedi László javasolta, hozzanak létre egy alapítványt, amely a romániai magyar diaszpóra lelki és társadalmi gondozásával, kulturális életének megszervezésével, önazonosságának megtartásával foglalkozzon. A kolozsvári Protestáns Teológia református, unitárius és evangélikus hallgatói Vetési László lelkész vezetésével – a Diaszpóra Alapítvány jogi keretei között – másfél évtizede rendszeresen vállalják a szórványgondozó munkát. Lelkész nélküli gyülekezetekben, szórványközösségekben szolgálnak, családokat látogatnak, a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkoznak. A lélektől lélekig misszió munkaprogram tervszerűen és átgondoltan veszi számba a peremeken élőket. Eljutnak olyan településekre, ahol az utolsó két magyar, hetvenen felüli házaspár két kezével javítja a templomot, hogy az ne omoljon össze az ő életükkel. Vetési László kijelentette: „A szórvány családtag az egyetemes egyházban. A szórvány tagjai testükkel és szellemükkel védték és védik a tömböt, ezért a tömb felelősséggel tartozik a diaszpóra iránt. ”A Diaszpóra Alapítvány az egyetlen, amely eljutott a cselekvésig. „Ne tekintsenek át felettük – a szórványok feje felett –, magyarságunk vezetősége ne mondjon le róluk!” – fogalmazza meg a kérést Vetési László. Szegedi László esperes Kőhalomban úgy mutatta be a fellépő ötven gyereket, mint családjának tagjait, akik hat megye tizenkilenc településéről érkeztek, parókiáján laknak és jelenlétükkel a kőhalmi magyar középfokú oktatást is erősítik. /Ambrus Attila: Magyar igen nem magyar helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2007. október 19.
A Diaszpóra Alapítvány díjazta a románok lakta vidéken élő magyarokért fáradozókat. Amikor három éve megkezdte működését, még csak három-négy magyar gyermeket hoztak ide a szülők, azóta már közel harmincan járnak a gyulafehérvári szórványközpontban működő magyar napközibe. A szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező Gudor András gyulafehérvári református lelkész reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket. A közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-Líceum mellett a Vasile Goldis Iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok vannak, mind az 1–4., mind az 5–8. -os tagozatonA gyulafehérvári szórványközpontban működik a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Gudor András örömmel vette át az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen a Czelder Márton-díjat. Hozzá hasonlóan az ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploiesti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploiesti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorba állni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploiesti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti. Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a pitesti-i, a ploiesti-i, a galaci, a brailai, a calarasi-i, a focsani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstancai református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok beolvadására. /Benkő Levente: Szolgálat a szórvány szórványában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./2007. október 20.
Október 16-án Kőhalomban a Diaszpóra Alapítvány fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség Vetési Lászlónak, az alapítvány elnökének vetítettképes előadásával kezdődött. Ezt követően Jenei Tamás díjalapító, az Alapítvány alelnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén Czelder Márton-díjjal Gudor András gyulafehérvári lelkészt tüntette ki, aki több évtizedig Búzásbocsárdon és Alsókarácsonyfalván szolgált, és éveken át gondnoka volt az algyógyi szórványtáboroknak. A Földes Károly-díjat Szabó Endre ploiesti-i református gondnoknak ítélték oda, aki több évtizede hűségesen szolgálja a Kárpátokon kívüli szórványmagyarságot. /Sipos-Vízaknai Balázs: Tizenöt éves a Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./